Látnivalók

Templomáról a legkorábbi említés az 1733. és 1737. évek között készült templomjegyzékben történt. Ekkor még a recski, 1743 után a siroki plébánia filiája volt. 1748-ban Orczy Lőrinc földesúr költségén restaurálták, a sekrestyét pedig 1811-ben építették hozzá. A hívek többször is bővíteni akarták, de mindig csak a helyreállítását engedélyezték. -Újonnan épült kápolnájukat 1732-ben említik, ekkor Recsk filiája. (EÉrsEgyhL. archvet.934.) -1734-ben már restaurálásra kérnek pénzt a megyétől. (HemL. Közgyül.jkv. 410/1734.)

• 1748-ban Orczy Lőrinc földesúr költségén restaurálják. (EÉrs EgyhL.canvis.1767.) 1769-ben a teljes templomtetőt renoválják. (EÉrsEgyhL. archvet.no. 474. Sirok.)
• 1874-ben Csepcsányi István parádi kőművesmesterrel meg akarják hosszabbíttatni és emeltetni a templomot, de az érsek csak a tető helyreállítását engedélyezi. Csepcsányi kezdetleges terve az iratok mellett található (EÉrsEgyhL. Siroki plebir.)

Jellege: A falu közepén, lejtős, mélyebb helyen, fallal körülvett kertben álló, egyszerű falusias építmény.
Külső: Oromzatos, ajtó nélküli homlokzatán fönt szegmentíves, veretsarkos ablak. Ormán huszártorony. A jobb oldali homlokzatán az előzőkhöz hasonló négy ablak, kosáríves szentélyzáródás. Baloldalon sátortetős sekrestyeépítmény, két törtíves, veretsarkos hajóablak és egyenes záródású, szalagkeretes kapu. Zárköve helyén hétágú csillag. Alacsony lábazat, párkány nélküli cseréptető.
Belső: Egyszerű, téglány alaprajzú síkmennyezetes tér. Félkörös diadalív, lépcsővel emelt szentélye kosárívvel zárul. Fakarzatát egyetlen faoszlop tartja. Famennyezetes sekrestye.
Az egyházközség a Siroki Plébánia filiája.