A CÍMER RÉSZLETES LEÍRÁSA

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs.

A pajzs középen aranyszínű pólyával osztott. A pólya szimbolizálja a Tárna patakot.
A pólya feletti zöldszínű mezőben aranyszínű főkötő hátsó alakzata, mely áll a felső aranyszínű félgömb alakú fedőrészből, amely tetején gyönggyel lefogott, keresztirányú keskeny rövid szalag, alatta három négyszögű bross, alatta körívben öt darab felfüggesztett gyöngy, alatta fekete hullámos csipkedísz.

A csipkedísz közepén bokréta, abban középen gyönggyel rögzített kereszt alakú rövid vékony szalagok. A bokrétából öt nyitót szalag fut lefelé, kettő vastag, kettő közepesen vastag és a közepén lefutó vékony.

A településen élő emberek ma is őrzik népi értékeiket, hagyományaikat, népszokásaikat.

A Terpesi Hagyományőrző Együttes csaknem két évtizedes sikeres múltja is erre utal.
Ennek a népi értékek iránti nagy tiszteletnek, hagyományszeretetnek a szimbólumaként jelenik meg itt a pajzsban a főkötő, amely a heraldika szigorú szabályai miatt nem eredeti színpompájában, hanem csak leegyszerűsített stilizált változatban ábrázolható.

A pajzs alsó zöldszínű mezejében aranyszínű templom, amely hosszában látható. Baloldali részén rövid torony, alatta bejárati ajtó, középen két ablak, jobboldali részén sekrestye, 1-épcsővel. A templom a község közepén, lejtős, mélyebb helyen, fallal körülvett kertben álló egyszerű építmény. A motívum a településen élők vallási elhivatottságát szimbolizálja.

A pajzs fölött középen háromlombos, kétgyöngyös, aranyszínű korona, amely az Orczy család címeréből kiemelt heraldikai disz. A települést az Orczyak 1741-ben Kishont megyei birtokukról népesítették be, elősegítve ezzel a falu fejlődését.

A pajzsot a koronából szétágazó levélköpeny fogja körbe, amelynek színei a pajzsban is megtalálható zöld, ezüstszínt ismétlik, illetve a levélbelső vörös színű.